Nem tűzveszélyesek, könnyen szerelhetők: jönnek a nagyon sok emeletes faházak
Nem sokáig marad világrekorder a 18 emeletes Mjostarnet (a norvég Mjosa tó melletti torony) a maga 85 méteres magasságával.
Nem sokáig marad világrekorder a 18 emeletes Mjostarnet (a norvég Mjosa tó melletti torony) a maga 85 méteres magasságával.
Nem feltétlenül egyértelmű a feladat, ha egy hason fekvőnek azt mondják: forduljon jobbra.
Mégsem jó módszer a születésszabályozás a globális felmelegedés ellen, hiszen nem ott rongálják a legerősebben a klímát, ahol a legtöbben jönnek világra.
A virágnektár a különféle cukrok mellett olyan pszichoaktív szubsztanciákat tartalmaz, amelyek vonzzák a méheket. Ide sorolhatók a koffein, és más alkaloidák, de az alkohol is. Kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha megvonják ezeket a rovaroktól.
Az egyre gyakoribb „medveészlelések”, a hiúzok és farkasok magyarországi visszatelepülése az ember-állat konfliktusok számának növekedését vetíti előre.
Hasznos lehet az emberi szervezet számára bizonyos növények genetikai módosítása.
Szárnyaik színeiből veszítenek a hím szitakötők a forróbb éghajlatú tájakon, ezzel védik magukat a melegtől – vélik amerikai kutatók.
A sörfőzésből is ismert fermentálást társítja a mesterséges intelligenciával az izraeli Imagindairy cég, így készül arra, hogy tetszés szerinti mesterséges tejet gyártson.
Újabb, kissé talán meglepő segítséget ajánlanak amerikai kutatók a gyász feldolgozásához: úgy találták, hogy ilyen helyzetben többet tehetnek a háziállatok, mint az emberek.
Amerikában a harmadik lett az asztronauták sorában, és mégis az USA első űrhajósaként tartják őt számon. Nemzeti hősből lett még nemzetibb hős. Sokszor halhatott volna hősi halált két háborúban és az űrhajózás legkockázatosabb (h)őskorában, de bátorsága sérthetetlenné tette, 95 évig élt. Eleinte nemzeti hősként sem kellett az amerikai választóknak, aztán mégis veterán szenátor lett belőle. És a legidősebb ember, aki – már a nyolcvanhoz közeledve – az űrben járt.
Kiknek nagyobb a hétköznapi karbonlábnyomuk: a városokban vagy a vidéken élőknek? Erre a kérdésre kerestek választ bonni kutatók, akik szerették volna tisztázni, mi igaz a metropoliszok környezetszennyező világát „a természet lágy ölén” élő falusiakéval szembeállító közvélekedésből.
Nagy kihívás, hogy a szüretelőrobot ne nyomja össze a gyümölcsöt – de az is, hogy a csúcstechnológia alkalmazásának költsége ne eredményezzen piacképtelen árakat. A legújabb kori mezőgazdaságnak izgalmas kísérleti terepe az epertermesztés, de akad már lézeres madárijesztő és gyümölcsbevizsgáló iPad-kamera is.
Szörnyű lehetett szegény csapósügér haláltusája a kesztyű ujjában, de holtában már megnyugodhat: etanolban tartósítva a felvilágosítást szolgálja egy holland környezetvédelmi központban.
Oltás nélkül is kevesen kerülnek bajba, oltással is kevés a mellékhatás – mi nyom többet a latban? És ott van még a matek: a gyerekek nélkül nemigen érhető el a nyájimmunitás.
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.
A szakorvosok sok előnyét látják, de az csak később fog kiderülni, valóban kevesebb trombózist okoz-e a Richter nemrég engedélyezett új készítménye.
Mennyire befolyásolják az álhírek az emberek maszkviselési, oltási és egyéb, az egészségügyi szabályok betartásával kapcsolatos hajlandóságát? A közvélekedés szerint nagyon is, de ezt a közelmúltig érdemben senki sem vizsgálta.
A japán Nagojai Egyetem kutatói egy mikroRNS-alapú tesztet dolgoztak ki, amely akár egyetlen vizeletcseppből kiderítheti a központi idegrendszeri (CNS) daganatokat még a tünetek megjelenése előtt.
Az mRNS nem csak a Covid elleni oltáshoz jó, sokféle betegség ellen is gyógyszer lehet belőle a következő évtizedekben.
Minden városnak megvan a maga sajátos „lábnyoma”, ökorendszere, amelyben egyaránt megtalálhatók vírusok, baktériumok és más mikrobák.